Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula „A magyar ősvallás” című könyvéből való.

ÉTHER Klub: Hathor előadás és meditáció Telihold alkalmából

Téma: Felkészülés 2012.12.21-re

- Saját szintünk felismerése, kezelése, ápolása
- Mit tegyek, ha mások mást választanak, hogy az történjen, amit én szeretnék?
- Teendőim, gyakorlatok, jelek, figyelmeztetések, segítség és ellenlábasok

- Aktuális: Aktuális napi hírben megbúvó manipulációja elemzése

- Hathor meditáció: Gyógyító, energetizáló meditáció

Dátum: 2012.

Szent György-vonalak (Ley-vonalak-morfogenikus mező )

Az erőhelyek az úgynevezett szent tér kategóriájába tartoznak, hiszen ott magasabb rezgésű és erősebb energiák vannak jelen, mint máshol. Szentté azonban csak akkor válik, ha az ember ezt felismeri, és tudatosan arra használja, hogy ott kapcsolatba lépjen ezekkel a nagy energiákkal.

„Jézus ezt mondta nekik: Amikor a kettőt eggyé teszitek és a bensőt olyanná, mint a külsőt, a külsőt mint a bensőt, a fentit mint a lentit, s így a férfit mint a nőt egyetlen eggyé, hogy a férfi ne férfi és a nő ne nő legyen, amikor szemet szemért tesztek, kezet kézért, lábat lábért, akkor mentek majd be a királyságba.”

(Apokrifek: Tamás Evangéliuma, 22.)

Úgy gondoljuk, hogy bár A sors mint esély című könyvünkben már tárgyaltuk, itt is fel kell elevenítenünk a polaritás problémáját.

A pszichológia egyes modern irányzatai épp most próbálják meg a tudat régi (freudi) topográfiáját 90°-kal elfordítani, s a felszíni tudat és a tudattalan fogalmát a bal és jobb féltekével helyettesíteni. Az átkeresztelés azonban formális kérdés, s kevéssé változtat a tartalmon, amint azt fejtegetésünkben már bemutattuk. Mind a horizontális, mind a vertikális topográfia csak a régi kínai szimbólum, a „Tai Csi” specifikációja; ez egy kört (a teljesség, egység szimbólumát) egy fehér és egy fekete félre bont, melyeknek a közepén ellenpoláris mag (tehát ellentétes színű pont) van.