A Föld felszíne és a légkör felső rétege (ionoszféra 85-1000 km között, különböző sűrűségű) közötti elektromágneses sajátfrekvenciákat nevezzük Schumann-rezonanciáknak. Ha egy gömb alakú kérget feltételezünk, melynek belső felülete a Föld felszíne és külső felülete az ionoszféra, akkor ez a kéreg gömb alakú elektromágneses hullámvezetőként viselkedik.

Ezeknek a frekvenciáknak a gerjesztő forrása a légkör zivatar-tevékenysége, amely elsősorban a kontinensek trópusi régióira koncentrálódik. A villámok széles frekvenciatartományban sugároznak ki elektromágneses hullámokat és a Föld kerületével összemérhető hullámhosszakon az elektromos és mágneses tér úgynevezett rezonancia-módusokba (speciális szabad rezgés) rendeződik, amelyek frekvenciája sorrendben: 7,8 Hz, 14,1 Hz, 20,3 Hz, 26,4 Hz, 32,5 Hz, 39 Hz és 45 Hz (mért értékek). Ezek a hullámok alig nyelődnek el a légkörben, ezer kilométeres távon csak 10%-os veszteséget szenvednek.

 

Az elméleti legalacsonyabb Schumann rezonanciát a Föld természetes frekvenciájának is nevezik, és ezt az az idő határozza meg, ami alatt az elektromágneses sugárzás a gömb alakú kéreg belső felületén egy teljes fordulatot tesz meg. Vagyis a fény sebessége 299 792,458 km/s, a Föld egyenlítői kerülete 40 075,02 km, így a természetes frekvencia: 299 792,458 / 40 075,02 = 7,48 Hz.


A fentebbi kísérleti megfigyelések mért értékei közül a 7,8 Hz-es frekvencia meglehetősen közel van az elméleti 7,48 Hz-hez.


Az emberi agy elektromos áramainak EEG-vel történő mérései megállapították, hogy agyunk 1-20 Hz közötti elektromágneses hullámokat termel. Az orvostudomány ezt a spektrumot négy főbb tartományra osztja, amelyek különböző tudatállapotokhoz kapcsolódnak:

1. A delta-hullámok (1-3 Hz) az álom nélküli mélyalvásban és a komatózus állapotokban dominálnak.

2. A théta-hullámok (4-7 Hz) azokra az alvási fázisokra jellemzőek, amikor álmodunk.

3. Az alfa-hullámok (8-12 Hz) a nyugalmas ébrenléti állapotokban lépnek fel (pl. meditáció során, röviddel az elalvás előtt, illetve közvetlenül az ébredés után).

4. A béta-hullámok (13-20 Hz) a normális ébrenléti állapotra jellemzőek.

 

A Schumann-rezonancia (7,8 Hz) tehát az agy alfa és théta-állapotának határán helyezkedik el. Ezenkívül ez az agyfrekvencia jellemző a legtöbb emlősállatra is. Ez az azonosság minden bizonnyal nem véletlen: az evolúció folyamán alkalmazkodtunk az életterünk sajátosságaihoz, hiszen ez a frekvencia jellemző bolygónk egyes természetes állapotaira.


Többezer éven keresztül a Schumann-rezonancia 7,8 Hz volt. Ezt a hadseregek is megbízható adatként kezelték. 1980 óta viszont ez az érték a rengeteg elektroszmog hatásaként lassan emelkedik és jelenleg már több, mint 12 Hz! Ez kevesebb, mint 16 órának felel meg naponta a korábbi 24 helyett, és tovább csökken... Ezért tűnik úgy, hogy gyorsabban telik az idő. A kevesebb óraszám következtében allergia, fejfájás és influenza sújt bennünket, mert a rezgések nagyobb száma miatt a szervezetünk túl érzékennyé válik.

És egy újabb cikk:

A forrás: http://paramoral.eu/news.php?item.693.2

Dr. Robert Beck atomfizikus a világ különböző tájain mérte a természetgyógyászok, gyógyítók agyhullámainak frekvenciáját. Megállapította, hogy a gyógyítás pillanatában minden természetgyógyásznál (függetlenül a gyógyítás módszerétől) az agyhullámok azonosak: alfa-szintűek.

Dr. Beck tesztelte a „hittel gyógyító”, karizmatikus keresztény gyógyítókat, a hawaii kahunákat, a wicca, a santeria, a radiesztézia és a radionika módszereit alkalmazó gyógyítókat, de olyan gyógyászokat is, akik az okkultizmus érzékelési módszereit, illetve a parapszichológia jelenségeit alkalmazzák (médiumok). Az eredmények meglepő egyezést mutattak.

Ezek után dr. Beck feltette magának a kérdést: „Miért van ez így? Mi határozza meg ezt a ritmust?” Rájött, hogy a válasz a Föld mágneses mezeje meghatározott frekvenciáinak az ingadozásában rejlik. Az úgynevezett Schumann-hullámokról van szó. A gyógyítások ideje alatt elvégzett további vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyógyítók agyhullámai a gyógyítás pillanatában szinkronba kerülnek a Schumann-hullámokkal, mind a rezgések, mind pedig a fázisok terén. Ez annyit jelent, hogy az agyhullámok ugyanazon a frekvencián és ugyanazokban az időpillanatokban lüktetnek, mint a Föld Schumann-hullámai.

Mindebből feltételezhető, hogy a gyógyítók tevékenységük során képesek energiát nyerni a Föld mágneses mezejéből. Ez a folyamat a mezők egyesítése.

Egyezés az alfa-állapottal

De mik is azok a Schumann-hullámok?

A fizikai tényeket először Nikola Tesla írta le a XX. század elején.Kísérleti berendezéseivel több százezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amellyel képes volt mesterséges villámok előállítására is. Rájött, hogy a villámlás mellékjelenségeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok kerülnek kisugárzásra, amelyek gyakorlatilag akadálytalanul képesek behatolni a földfelszínbe is. Ezzel a felfedezésével megtalálta azt a frekvenciát, amellyel Föld elektromágnesesen rezonál.

Tesla munkáját akkoriban nem támogatta a tudományos közélet, és mivel felfedezéseinek gazdasági hasznát sem látták, így az félbeszakadt. Majdnem egy fél évszázad telt el addig, amíg a müncheni egyetem egyik fizikusa - inkább véletlenszerűen - ugyanezt a felfedezést tette: Schumann megállapította, hogy az ionoszféra és a földfelszín közötti energia kisülések melléktermékeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok sugárzódnak ki, amelyek képesek rezonálni a Földdel.

Ezek a rádióhullámok nemcsak behatolnak a Földbe, hanem ezáltal még fel is erősödnek, emiatt hatalmas állóhullámok képződnek, s ezek képesek hosszú időn át stabilak maradni. A Schumann-frekvencia pontos értéke: 7,8 Hz.

A földfelszín és az ionoszféra közötti mágneses kölcsönhatások eredményeképpen bolygónkon mindenütt egy rendkívül alacsony, 7,8 Hz frekvenciájú rezgés mérhető (Winfried Otto Schumann, München, 1952). Ennek a természetes elektromágneses rezgésnek sokáig nem is tulajdonítottak jelentőséget, ám a Schumann-hullámok 1978-ban az érdeklődés középpontjába kerültek, amikor kiderült, hogy megegyeznek az emberi agy 7-10 Hz-es alfa-hullámainak rezgésszámával, melyek az álom és ébrenlét határán jelentkeznek a hippocampusban.

Később kiderült, hogy a Schumann-hullámok az egész bolygónkat körbeölelő elektromos mezőt alkotnak, így ez a rezgés a Föld összes emlősénél azonos. Ez az elektromágneses (EM) tér szabályozza, váltja ki és hangolja össze szervezetünk másodpercenkénti sok ezer biokémiai folyamatát, így közvetve ez a mező gondoskodik az emberi szervezet egészségének fenntartásáról is.

A NASA megfigyelései igazolták, hogy az űrállomásokon, ahol a Föld elektromágneses hatása nem érvényesül, az emberek szervezetének belső egyensúlya felborul. Ennek a felismerésnek köszönhetően az űrállomásokon a Schumann-hullámokkal megegyező elektromágneses mezőt gerjesztettek, hogy fenn tudják tartani az űrhajósok egészségi állapotát.

Rácsatlakoznak a Föld energiaforrásaira

Az emberi agy frekvenciái

Az emberi agy elektromos áramainak EEG-vel történő mérései megállapították, hogy agyunk 1-20 Hertz közötti elektromágneses hullámokat termel. Az orvostudomány ezt a spektrumot négy főbb tartományra osztja, amelyek különböző tudatállapotokhoz kapcsolódnak:

1. A delta-hullámok (1-3 Hz) az álom nélküli mélyalvásban és a komatózus állapotokban dominálnak.

2. A théta-hullámok (4-7 Hz) azokra az alvási fázisokra jellemzőek, amikor álmodunk.

3. Az alfa-hullámok (8-12 Hz) a nyugalmas ébrenléti állapotokban lépnek fel (pl. meditáció során, röviddel az elalvás előtt, illetve közvetlenül az ébredés után).

4. A béta-hullámok (13-20 Hz) a normális ébrenléti állapotra jellemzőek. A Schumann-frekvencia (7,8 Hz) tehát az agy alfa és théta-állapotának határán helyezkedik el. Ezenkívül ez az agyfrekvencia jellemző a legtöbb emlősállatra is. Ez az azonosság minden bizonnyal nem véletlen: az evolúció folyamán alkalmazkodtunk az életterünk sajátosságaihoz, hiszen az előbbiekben láthattuk, hogy ez a frekvencia jellemző bolygónk egyes természetes állapotaira.

Dr. John Zimmerman, a renói Bio-elektromágneses Intézet (Nevada) alapítója és elnöke mélyrehatóan tanulmányozta a mezők egyesítését, valamint a gyógyítók tapasztalatait. Megállapította, hogy a gyógyítók voltaképpen rácsatlakoznak a Föld energetikai mezejére (ugyanazon a frekvencián és ugyanabban az időben). Rájött, hogy ha a gyógyító ilyen kapcsolatot teremt a Schumann-hullámokkal, akkor agyának jobb és bal féltekéje egyensúlyi állapotba, alfa-szintre kerül.

Amikor a gyógyító energetikai kapcsolatba lép a beteggel, annak agyhullámai is alfa-szintre jutnak, szinkronizálódnak a gyógyítóéval. A páciens tehát a gyógyító közvetítésével „rácsatlakozik” a Schumann-hullámokra, és lehetősége nyílik arra, hogy ebből az óriási energiaforrásból energiát nyerjen.

forrás: szabadsólyom.hu