Májussal, a Bika havával szemközt van az Évkörön november, a Skorpió hava. Így az Évkörön egy egyenes két végpontját alkotják. Albert Éva Katalin iparművész így vall munkájáról: „Novemberben nincs sem Mária, sem Boldogasszony ünnep. Én mégis összehoztam a Világ Győzelmes Királynőjét, de zárójelbe tenném, hogy a Tejútnak, azaz a Csillagösvénynek a Királynője. Magyarul az is a mi fajtánk Királynője. Ennek a Királynői minőségnek a haja jelenti a Tejutat. Érdekessége a képnek, hogy a Skorpió havát keresve a kis csillagatlaszomban… ugyanis valaki azt mondta, hogy ne csináljak ilyesmit, nézzek utána, mert lehet, hogy ilyen nincs, hogy a Tejút hasadékában a Skorpió csillagkép… Bizony, van! Olyan boldog voltam, hogy megtaláltam, s tényleg létezik a Skorpió csillagkép a Tejútban. Ha nézzük az ábrázolásaimban, a fejek naturálisak egyedül. Ezt is kifogásolták is néhányan, hogy ez olyan, mint egy baba. Mondom, ezt nem a »vájt agyú« művészeknek készítettem, hanem az egyszerű embereknek; és ők igenis így fogják értékelni, mert ők jobban érzik, hogy mit akarok kifejezni. A homlokrészén úgy látszik, mintha egy madár repülne. Nekem mániám a Turul madár. Nem a galamb, hanem a Turul madár, ami sokkal magasabbra repül és reprezentálja az Isteni minőséget és az Istenhez való közelséget. Ez az ünnep a Világ Győzedelmes Királynője, a Tejút, azaz a Csillagösvény Győzelmes Királynője. A lába alatt kipúposodik a Földgömb. A rajta tekeredő kígyót legyőzi a Csillagösvény Királynője, azaz a Világ Győzedelmes Királynője. Volt egy ismerősöm, aki azt mondta : – Milyen érdekes ez a hullámvonal, olyan, mint a kundalini energia, ami az ember testében található. Hát én nem gondoltam erre. Ez egy paraszti fafaragó munkájának a másolata. Bizony, én nem szégyellem, mert az én őseim öröksége. Munkáimban főszerepet kap az »Egy az Isten« ligatúra. Itt is megvan. A horoszkópikus jelet is becsempésztem…” Idézet Albert Éva Katalin textil iparművész 2012. januárban készült videófilm felvételéből.

Albert Éva Katalin 1938. november 11-én, Szegeden született. Édesapja bácskai, édesanyja szegedi. A II. bécsi döntést követően, katonai bevonulás után, hazánk a délvidéki területekből is visszakapott. Így a Bácskában található Zombort is visszacsatolták Magyarországhoz. A család az édesapa szülőföldjére költözik. Éva öccse is ott születik, Zomborban. 1944 októberében a Zomborba bevonuló szerb partizánok tömegesen hurcolták el a magyarokat, és sokukat később megkínozták, meggyilkolták. Az Albert-család ekkor a zöldhatáron keresztül Szegedre menekült. A kicsi Évában ekkor mélyül el a magyarságtudat, és az a tény, hogy a magyarságáért milyen üldöztetések érhetik az embert. Felnőve, 1960-ban, a harmadik felvételi vizsga után veszik fel az Iparművészeti Főiskolára.

1965-ben végzi el, majd 3 évig gyárban dolgozik a textil-szakmában. Ezután önálló iparművész lesz, és kalapokat, színházi kosztümöket készít. Két ízben volt önálló kiállítása, az első Csepelen, a második Szabadkán. Két leánya született: Katalin 1965-ben, Zsuzsanna pedig 1968-ban. 4 unokája van. A Boldogasszonyokat ábrázoló textil falikép-sorozatot 2004-ben kezdi el, már nyugdíjas korában. Ezekben a magyar népművészeti motívumokat, valamint a Boldogasszony hit hagyományát ötvözi saját egyedi anyagfelhasználással és képzeletével.

 

Az alkotó a cikk megjelenésének reggelén eltávozott közülünk. 

 

/ Forrás: Magyar Kincsestár/